Litér község
Adatok
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Balatonalmádi kistérség
Lakosság: 2056 fő
Terület: 12.83 km2
Népsűrűség: 160,25 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 88
Fekvése
Litér Veszprémtől keletre 9 km-re, Balatonfűzfőtől északra 5 km-re, a 72-es főút mellett, a Balaton-felvidék keleti szélén, a litéri törés mentén fekvő település. Több, egymástól korban és stílusban eltérő településrészből áll.
Története
A település és környéke természeti adottságai igen jók. Litér már a római korban is lakott település volt. Ezt az itt feltárt római kori villa és kút maradványai támasztják alá.
A honfoglalás után I. István király tulajdonába került Litér. Később a veszprémi püspökség birtoka volt ez a terület. Első okleveles említése 1082-ből való.
1. Az eredeti, valószínűleg Árpád-kori falu: Dózsa György utca a református templommal, melynek oszlopszobros kapuzata XIII. századi építésről tanúskodik. 2.a.) Varjas telep: ma József Attila lakótelep, a 72-es út K-i oldalán, a Mogyorós hegy alján. Régi elnevezése a tulajdonost jelezte. b.) Ugyancsak néhány házból álló településrész volt a Nyerges hegy melletti Giligó hegy tövében, ahol a mai Táncsics Mihály utca húzódik. 3. Kastély és major, környezetében magtárral, zsellérházakkal. Az egyetlen 100 hold feletti litéri nagybirtok emléke. Ma a kastély épülete ad otthont az Árpád Fejedelem Általános Iskolának. Parkjában az iskola további épületei, udvara, valamint sportpálya látható. 4. Litér újtelep: a Nitrokémia által, az 1930-40-es években létesített és fenntartott munkás lakótelep (épületei ma már a bentlakók tulajdonában). Utcái: Árpád, Álmos és tovább a 7 vezérről elnevezettek 5. Ifjúság lakótelep: az 1970-es években, építő közösség által épített társasházak sora. Ifjúság, Béke és Úttörő utca 6. A község természetes terjeszkedése az eddigiek köré: Bem, Kossuth, Akácfa, Diófa, Nap, Hold, Eperfa, Patak és Fűzfa utcák. 7. Papvására: eredetileg Potvasara falu, a török időkben kipusztult, területét az 1730-as években csatolták Litérhez. Különálló határrész Papkeszi felé. Az ott lévő néhány ház címe: Litér posta, vagy Papvásári szőlőhegy. Papvásár és Papkeszi határában volt egy Daka nevü tó, mely sást, gyékényt nádat termet, s jóizű apró halakban bővelkedett, de csatornára vétetvén szántóföldé kaszálóvá vált. -Megjelent Litér monográfiája, az önkornányzat kiadásában és Dr Hudi József szerkesztésében, nagyon értékes könyv Litér történelméről.Akit érdekel Litér töténelme hasznos olvasmány.
Nevezetességei
- Református templom: 13. század, a Chartres-ból eredeztetett oszlopszobros kaputípus egyedüli magyarországi példája)
Következő községek
Litka | Litke | Lócs | Lőkösháza | Lókút | Lónya | Lórév | Lőrinci | Lothárd | Lovas | Lovasberény | Lovászhetény | Lovászi | Lovászpatona | Lövő | Lövőpetri | Lucfalva | Ludányhalászi | Ludas | Lukácsháza | Lulla | Lúzsok | Mád | Madaras | Madocsa | Maglóca | Maglód | Mágocs | Magosliget | Magy | Magyaralmás | Magyaratád | Magyarbánhegyes | Magyarbóly | Magyarcsanád | Magyardombegyház | Magyaregregy | Magyaregres | Magyarföld
További községek
Cece | Túrricse | Szemenye | Pusztamiske | Gyarmat | Szentpéterfölde | Döröske | Előszállás | Bánréve | Baks | Sarud | Szántód | Hejőkürt | Tanakajd | Balatonfűzfő | Bőcs | Nőtincs | Szendehely | Fülöpháza | Kesztölc | Ipolytarnóc | Ozmánbük | Gáborjánháza | Aggtelek | Gyömöre | Ásványráró | Kelebia | Galambok | Kerékteleki | Szolnok | Kunhegyes | Bugacpusztaháza | Üllés | Őrimagyarósd | Radostyán | Timár | Algyő | Fancsal | Nemesbük | Dömös | Akasztó | Súr | Nyúl | Várgesztes | Gencsapáti | Máriahalom | Felsővadász | Adony | Bedegkér | Váraszó
